1. lépés (összesen 3)

Elmúlt 18 éves?

Ez a weboldal a 18. életévüket betöltött kutatóknak szól.

2. lépés (összesen 3)

Kutatással foglalkozik, vagy kutatási célra vásárol?

Kizárólag laboratóriumi kutatási célra (in vitro). Nem embereken vagy állatokon való felhasználásra.

3. lépés (összesen 3)

Mire használja majd a vegyületeket?

Választása csak azt határozza meg, mely információkat emeljük ki.

Nincs hozzáférés. Ez a weboldal a 18. életévüket betöltött kutatóknak szól.

Válasza alapján nem látogathatja meg ezt a weboldalt.

Az oldal nem töltődött be teljesen

A folytatáshoz töltse be újra az oldalt.

Hogyan készülnek a peptidek? Szintézis és tisztítás

Az oldatfázisú kémiától Merrifield szilárd hordozójáig: az Fmoc-ciklus, a szennyeződések eredete, a preparatív HPLC-s tisztítás és az ellenionok hatása a tömegre.

Frissítve: 2026. november 14. · 7 perc olvasás

A kutatási peptid vegyi termék. Aminosavanként épül fel, majd lehasítják a hordozóról, megtisztítják és megszárítják. Aki ismeri ezt az utat, könnyebben olvassa az analitikai tanúsítványt.

Az oldattól a szilárd hordozóig

Az első peptideket teljes egészében oldatban állították elő. Minden kapcsolást külön végeztek el, és minden köztiterméket izoláltak és megtisztítottak. Vincent du Vigneaud így állította elő az oxitocint az 1950-es évek közepén; a Nobel-bizottság 1955-ben ezt egy polipeptidhormon első szintézisének nevezte. Aprólékos munka volt, amely peptidenként évekig is eltarthatott.

Robert Bruce Merrifield 1963-ban publikálta a „Solid Phase Peptide Synthesis. I. The Synthesis of a Tetrapeptide” című cikket a Journal of the American Chemical Society folyóiratban. Ebben a növekvő láncot egy oldhatatlan polimergyöngyhöz, a hordozóhoz vagy gyantához kötötte. Ezért 1984-ben kémiai Nobel-díjat kapott, „for his development of methodology for chemical synthesis on a solid matrix” indoklással. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia sajtóközleménye leírja az alapgondolatot: mivel a lánc oldhatatlan hordozóhoz van rögzítve, a nem kívánt anyag minden lépés után egyszerű mosással eltávolítható. A szűrés és a mosás váltja fel minden köztitermék izolálását. Ugyanez a sajtóközlemény mérföldkőként említi, hogy 1969-ben Merrifield laboratóriumában előállították a ribonukleáz enzimet.

A szintézisciklus

A lánc a C-terminális végtől növekszik, amely a hordozóhoz kötődik. Innen minden aminosavnál ugyanaz a lépéssor ismétlődik:

  1. Védőcsoport eltávolítása. Az utoljára hozzáadott aminosavról lekerül az átmeneti védőcsoport, így az aminocsoport ismét szabaddá válik.
  2. Kapcsolás. A következő aminosavat aktivált formában adják hozzá, és peptidkötést alakít ki. Oldalláncai védettek maradnak, így nem tudnak reagálni.
  3. Mosás. A reagensfelesleget és a melléktermékeket kimossák; a peptid a hordozón marad.

Az alkalmazott védőcsoportok határozzák meg az eljárást. Behrendt, White és Offer áttekintése (Journal of Peptide Science, 2016) szerint ma az Fmoc szilárdfázisú peptidszintézis a választott módszer. Az Fmoc a fluorenilmetiloxikarbonil-csoportot jelöli, amelyet bázissal távolítanak el az aminocsoportról; ebben az eljárásban az oldalláncok terc-butil-csoportokat hordoznak, innen az Fmoc/tBu elnevezés. A régebbi eljárás neve Boc/Bzl, a terc-butiloxikarbonil- és a benzilcsoport után. A különbség nem elméleti: az Fmoc minden körében szükséges bázis okozza e kémia fő mellékreakcióját is.

A szennyeződések eredete

Ugyanez az áttekintés az aszpartimidképződést nevezi az Fmoc-kémia legsúlyosabb mellékreakciójának. Akkor lép fel, ha egy aszparaginsavat tartalmazó szekvencia erős bázisnak van kitéve, és a szerzők szerint különösen a hosszú peptideknél és a több aszparaginsav-maradékot tartalmazó szekvenciáknál jelent problémát. A BPC-157 ilyen szekvenciára példa: két egymás melletti aszparaginsavat tartalmaz, a 10. és a 11. pozícióban. Az áttekintés a racemizációval is foglalkozik, azaz azzal, amikor egy aminosav a tükörképi formájába fordul át.

Ezen felül olyan láncok is keletkeznek, amelyekből egy aminosav hiányzik, mert egy kapcsolás nem ment végbe teljesen, valamint olyanok, amelyek túl korán megszakadnak. Mindezek a melléktermékek hasonlítanak magára a termékre. A kromatogramon további csúcsként, a tömegspektrumon váratlan tömegként jelennek meg. Lásd: Mit jelent a 99%-os tisztaság? és Hogyan olvasható egy tömegspektrum?

Lehasítás a hordozóról

Amikor a lánc elkészült, a peptidet lehasítják a hordozóról, és eltávolítják az oldalláncok állandó védőcsoportjait. Az Fmoc/tBu eljárásban ez savval történik. Ami marad, a nyers peptid: a kívánt termék, valamint a szintézis melléktermékei.

Tisztítás

A nyersanyag preparatív fordított fázisú HPLC-n megy keresztül. Ez ugyanaz az elválasztás, mint az analitikai tanúsítványon szereplő analitikai mérés, csak nagyobb léptékben, és célja nem a mérés, hanem az anyag összegyűjtése. Az oszlopról lejövő frakciókat megmérik, és csak a specifikációnak megfelelő frakciókat egyesítik. Az egyesített oldat ezután a liofilizálóba kerül. Hogy a peptideket miért szárazon szállítják, és mi történik a liofilizálás során, azt a Miért liofilizálják a peptideket? című cikk ismerteti.

Ellenionok

A töltött oldalláncú peptid sóként kerül ki a tisztításból. Az ellenion a lehasításhoz és az oszlopon használt savakból származik, általában trifluorecetsavból: a por ekkor TFA-só. Egy további lépés, az ioncsere, lecseréli ezt az elleniont, például acetátra. A katalógusban van erre egyértelmű példa: a PubChemben külön rekord szerepel az oxitocin-acetátra (CID 12004215) 1067,2-es molekulatömeggel, szemben magának a peptidnek az 1007,2-es értékével. A mintegy 60-as különbség az acetát, és a por tömegének része. Ezért egy fiola peptidtartalma mindig 100% alatt van.

Hosszú vagy módosított peptidek

Minél hosszabb a lánc, annál több a kör, és annál több a lehetőség a hiányos kapcsolásokra; az áttekintés kifejezetten nehéz esetként említi a hosszú peptideket. A standard készleten kívüli építőelemek is többletmunkát igényelnek. A PubChem szerint az ipamorelin 2-aminoizovajsavat és D-2-naftilalanint tartalmaz, két olyan aminosavat, amely nem szerepel a genetikai kódban. Egy peptid a szintézis után is módosítható: a PubChem a DAC-os CJC-1295-öt a hGRF(1-29) maleimido-származékaként írja le, vagyis ugyanazt a láncot egy további csatolt csoporttal.

Végső ellenőrzések

Két mérés zárja a folyamatot. Az analitikai HPLC a tisztaságot a főcsúcs arányaként adja meg, a tömegspektrometria pedig az azonosságot igazolja a mért és a számított tömeg összevetésével. Mindkettő a tanúsítványra tartozik, a gyártási tételszámmal és a dátummal együtt. Hogy a PulseChem gyártási tételenként milyen ellenőrzéseket végeztetett el, azt a Laboratóriumi standard oldal ismerteti; hogy ezek alapján hogyan ítélhető meg egy beszállító, azt a Hogyan válasszon megbízható peptidbeszállítót? című cikk tárgyalja.

További olvasnivaló: Mik azok a peptidek?, Miért liofilizálják a peptideket?, Mi az a COA? és Hogyan olvasható egy tömegspektrum? Gyártási tételeink tanúsítványai a Laboreredmények oldalon találhatók.

Források

Megtekintve: 2026. november.

Ez a cikk háttérinformációt nyújt a laboratóriumi kutatáshoz. Nem orvosi tanács és nem használati utasítás. Minden termék kizárólag kutatási célra szolgál.

  • Mik azok a peptidek?

    A peptid aminosavak rövid lánca, amelyeket peptidkötések kapcsolnak össze. Miben különböznek a peptidek a fehérjéktől, mely peptidek fordulnak elő a természetben, és a kínálat mely tételei nem peptidek.

    6 perc olvasás

  • Hogyan olvasható egy tömegspektrum?

    Az analitikai tanúsítványon szereplő tömegspektrum m/z-t mutat, nem tömeget. Az ionizálásról, a töltésállapotokról, a monoizotópos és az átlagos tömegről, valamint a peptidhez nem tartozó csúcsokról.

    6 perc olvasás

  • Peptidek tárolása a laboratóriumban

    Mely kémiai reakciók bontják le a peptideket, mely aminosavak érzékenyek ezekre, és hogyan kezelje a hőmérsékletet, a nedvességet, a fényt és a nyilvántartást a laboratóriumban.

    6 perc olvasás